Özvegy és leánya /1855/

Az olvasó először megismeri Tarnóczynét, az ősi fészek, a szentléleki várkastély úrnőjét Rebekka férje, Sebestyén halála után teljhatalmú kiskirályként uralkodik a nagyszámú cselédség és leánya, Sára fölött. Visszataszító jellemvonásai közül a legtöbb már a regény elején éles megvilágításban ismertté válik. Az író röviden tájékoztat előző életszakaszáról, amelyben ő a főúr férje kicsapongó életmódja miatt a szenvedő mártír szerepében tetszeleg. Könyörgött férjének, hogy "ne verjen naponként éles szöget az ő koporsójába". Imáival, egyházi intelmekkel, ószövetségi példákkal, betanult idézetekkel sem tudott hatni Sebestyénre, aki az "oktatás közben" legtöbbször testvéréhez, a jólelkű özvegy Naprádiné Tamóczy Judithoz menekült. Ha Rebekka asszony ahogy egy jólélekhez illik és a Bibliát olvasta, Simon inkább farkasvadászatra ment, ha az asszony imádkozni szeretett volna, Simon a saját tisztességes házuk helyett, inkább táncolni ment, szomszédjuk, a feslett pápisták, Mikes Zsigmondék házába. Tarnóczy Simon és Mikes Zsigmond mint régi jó barátok, abban is megállapodtak, hogy a Sára és Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár legyen. A Mikes családnak három fiúgyermeke van. Amióta azonban Simon meghalt, Rebekka asszony beszéde megváltozott, urát csak mint a legtökéletesebb férjet emlegeti, akinek már csak egyetlen célja van az életben, hogy férje minden kívánságát a legtökéletesebben váltsa valóra. A férje halála után az özvegy legrejtettebb tulajdonságai elemi erővel törnek elő; valóságos démon, aki előtt senki és semmi sem szent, noha bigottan vallásos. Ahol csak teheti, mindenütt szó szerint felsorolja, hogy mit kívánnak a vele szembenállóktól az új hit képviselői, az egyház, a "szentek", az ószövetség példamutató alakjai. Ennek a megszállottságnak természetes velejárója, hogy végtelenül gyűlöli a "pápistákat", pusztításukért mindenre képes. Mániákusan harcol a gazdagító erőforrásokért, az anyagi gyarapodásért; e célja érdekében mindent elkövet, leányát is feláldozza. Fukar, fösvény a végtelenségig.
Az özvegy Rebekka asszony első intézkedéseként, azonnal eltiltja Kelement Sárától, hiszen egy pápista nem lehet az ő lányának a férje. Vejének ő mást szemelt ki, a dúsgazdag, igaz vénecske Haller Péter fejedelmi tanácsost. Mivel ügyei intézése miatt pár napra el kell hagynia a házat, elhívatja rokonát, özvegy Naprádinét, akivel eddig nem tartotta a kapcsolatot, hogy amíg ő távol van, vigyázzon Sárára.
Tarnóczyné elzárta leányát a "bűnös" világtól, elsősorban Mikes Kelementől akarja megóvni, aki a földesúri Mikes család legfiatalabb tagja, ábrándos szerelemmel kerülgeti a szentléleki várkastélyt, de Sára közelébe sem férkőzhet. Úgy érzi, hogy Sára is viszonozza érzéseit. Kelemen szerint azért is joga van a leányhoz, mert apja, Mikes Zsigmond és Sebestyén úr megegyeztek abban, hogy ők házastársak lesznek. Igaz, hogy akkor még gyerekek, játszótársak voltak.
Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, Sárára Naprádiné vigyáz. Az özvegy kedves, jó szándékú teremtés, boldogan vállalja, hogy vigyáz a gyönyörű tizenkilenc éves lányra, aki életben még szebb, mint ahogy a hírek keltették. Egyetlen szórakozása az olvasás, a hívságok nemigen érdeklik, hiszen édesanyja nevelésének "köszönhetően" ezekben eddig semmi része nem volt. Sára érdeklődve olvassa Naprádiné könyveit, hiszen eddig szerelmes történetekkel édesanyja házában nemigen találkozhatott. Egyedül Francisco históriáját ismeri, azt azonban nem otthonában, hanem Bethlen Istvánné, a szép Szécsi Mária házában ismerte meg, ahol fél évet tartózkodott. A történetet itt adták elő a hozzá hasonlóan nevelésbe adott ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét egy ifjú lovag játszotta, akiről Sára semmit sem tudott, nevét sem ismerte, de szíve szerelemre gyúlt iránta. Naprádiné is rájön, hogy a lány szíve már foglalt, és nem Kelemené, és nem is Haller uramé. Naprádiné is szerelmes, Mikes Zsigmond testvérébe, az a szegény Mikes Mihályba szerelmes. Mióta özvegy lett, titokban abban reménykedett, hogy Mihály megkéri a kezét, a férfi azonban nem hajlandó függetlenségét feladni.
Hazatér a legidősebb Mikes fiú, Mikes János. "János már tizenkét éve szolgál Lupuj vajda testőrségében és azt rebesgetik, hogy a daliás lovagra Lupuj vajda leánya vetett szemet Most Lupuj vajdának - ki a család régi barátja - engedelmével jött, még mint testőr hadnagy, de azon gondolattal, hogy Erdélyben fog letelepedni, s ezentúl tehetségeit hazája szolgálatára szenteli. E titkát még senkivel sem közli. S általában a rég óhajtott és soká haladt viszontlátás örömei közt, idejük sem vala terveik - s reményeikről szólani. Nagybátyjánál, Mihálynál, terített asztal és tölt serleg mellett, már könnyebben tudnak beszélni."
János is megfordult a szép Bethlenné udvarában, és bár az asszony is szemet vetett a daliás vitézre, János elárulja nagybátyjának, hogy ő bizony az egyik ifjú hölgyet találta a legszebbnek. Megérkezik Kelemen is, aki örömmel üdvözli testvérét Míg bátyja vitézi sikereiről számol be, addig ő bizony csak szerelmi bánatát tudja elmondani, hogy mennyire szerelmes a gyönyörű Tamóczy Sárába, de Rebekka asszony eltiltotta tőle a lányt, pedig apja kívánsága is ez volt, és szerinte Sára is szívesen lenne a felesége.
"János élményeit beszélte el; Kelemen csak szerelméről szólhatott. Mihály tölté a bort, hol Kelemen poharába, ki bámulva hallgatá bátyjának számos küzdelmét a csatákban s a viszonyokkal, hol a János poharába, ki benső részvéttel függött öccsének panaszain, haragján és Sárára halmozott magasztalásain."
János az emberi értékek közé sorolja a műveltséget is: "- S míveltsége? - tudakolta János.
Bethlen Istvánné udvarában serdült fel - válaszolá Mihály spártai rövidséggel.
De azért szelíd, visszatartózkodó és szerény - jegyezte meg Kelemen, ki Mihály eszményképeinek nem volt föltétlen bámulója."
A regény konfliktusát a nagybáty, Mikes Mihály ötlete okozza. Rebekka asszony az egész Mikes családot sértette meg, azt javasolja, ő és János elrabolják Sárát, a Mikes-várba viszik, ahol majd Kelemen várja. Majd apja megkérheti Tamóczynétól a lány kezét, aki a lányszöktetés után már nem mondhat nemet.
Naprádiné, Judit asszony és Sára a virágoskertben beszélgetnek, amikor megjelenik két páncélos vitéz. Judit a hangja alapján felismeri Mikes Mihályt, aki megnyugtatja, hogy a lányt csak a Mikes-várba viszik, ahol Kelemen várja. Judit asszony csalódottan veszi tudomásul, hogy Mihály nem az ő elszöktetésére vállalkozott, megígéri, hogy megpróbál a fiataloknak segíteni. Ideje azonban már nem marad, látogató érkezik a várba. Haller Péter érkezett, aki kíséretével szeretne bebocsátást nyerni a várba. Az ijedt Judit azt hazudja Hallernak, hogy Sára beteg, és a szobájában van. Haller komornyikja, Zakariás azonban megtudja, mi történt, és így a titok már nem titok többé. Haller ram azonban nem gonosz ember, fiatalon ő is reménytelen szerelem fűzte egy leányhoz, akit nem adtak hozzá, mert akkor még szegény olt. Felajánlja a Szebenre induló Juditnak, hogy ő is a segítségére lesz. Ahogy hintójukkal Szeben felé tartanak, hogy Tamóczynéval beszéljenek, egy társzekér jön velük szemben, amelyben az özvegy ül.
Kassai István erdőigazgató házába egy ifjú kér bebocsáttatást, aki Mikes Zsigmond házába szeretne jutni, de úgy, hogy senkivel se találkozzon. Ez azonban elég nehézkés, hiszen az erdőben Rákóczi fejedelem vadászik a kíséretével. Rákóczi a vadásszálásán egy percet sem tétlenkedik, a politika ügyes-bajos kérdéseivel foglalkozik. A litván nagyherceg Lupuj vajda leányát szeretné feleségül venni. A fejedelemnek mindenképpen jól jönne a litván segítség, de ahhoz, hogy ez a frigy létrejöjjön, szüksége lenne valakire, aki ismeri a vajdát. Esetleg épp az apjánál vendégeskedő Mikes János lehetne a segítségükre. Ekkor azonban egy sebzett medve tör a fejedelemre, elhibázza a lövést, nem találja el az állatot. És Csulai uram sem siet a segítségére, aki ahogy meglátta a sebzett fenevadat, rémülten hasra vetette magát, abban bízva, hogy az állat nem bántja a halott embert. Az állat már épp leterítené a fejedelmet, amikor egy lövés megöli az állatot. Az egész vadásztársaság összefut, és a megmentőt sem hagyják elszökni. A megmentő semmi áron sem hajlandó felfedni a nevét. A fejedelem egy címeres gyűrűt ajándékoz a megmentőjének, azzal, hogy ha ezt a gyűrűt visszaküldi neki, törvénybe ütköző dolgon kívül minden kívánságát teljesíti. A fejedelem lefújja a vadászatot, és kíséretével a Mikesvárba indul.
A lányrablók ezalatt Sárát a Mikes-várba vitték. Sára úgy gondolja, Kelemennek rabolták el, de akkor nem érti, hogy ki az elrablója, akiben felismeri ideálját, a Szécsi Máriánál megismert lovagot, aki Francisco szerepét játszotta. A várban kiderül minden, Sára kikosarazza Kelement. Amikor azonban Francisco lép a szobájába, arra kéri az ifjút, akiről már tudja, hogy Kelemen testvére, Mikes János az, hogy együtt szökjenek meg. Mikes János ekkor ismeri fel a lányban ideálját, a Szécsi Máriánál megismert udvarhölgyet. De most már nem követheti saját érzéseit, hiszen a lány testvére szerelme. Elrohan a várból. A szülők megkérik Sárát, de a megalázott leány nem rohan Kelemenhez, követeli a szabadságát. Hírnök hozza a fejedelem üzenetét, hogy hamarosan megérkezik, Mikes Zsigmond bezárja őt az egyik szobába, amikor mint valami fúria megjelenik Tarnóczyné, és követeli lányát. Miután kívánsága nem teljesül, dolgavégezetlenül távozik. A fejedelem szűkebb kíséretével a vadászatról a Mikes-kúriába érkezik. Már a mennyországban érzi magát Mikes Zsigmond, mert Rákóczi kitünteti, amikor mint egy fúria beront Tamóczyné, és minden lelepleződik.
A fejedelem próbálná a helyzetet oldani, ha a fiatalok szeretik egymást, legyenek egyaráséi, de Sára újfent kosarat ad Kelemennek. Így már a fejedelem sem tehet mást, hiszen a lányrablás főbenjáró bűn, büntetése fő- és vagyonvesztés. A fővesztésről szóló ítélet kimondása az országgyűlés joga, de a vagyonvesztést azonnal kimondja, a Mikes család vagyona Sára hozománya. A lány Haller Péternek volt ígérve, Sára beleegyezik a házasságba.
A Tarnóczy-kastélyban folynak az esküvő előkészületei, Rebekka asszony túláradóan boldog. Lánya a Mikes-vagyonnak köszönhetően nemcsak Erdély legszebb, de egyben legvagyonosabb leánya is, és ami a legfőbb, tönkretette a gyűlölt Mikes családot. A jóindulatú Judit asszony azonban nyugtalan, látja a lányon, hogy boldogtalan, úgy érzi, ennek nem lesz jó vége.
Mikes János, Kelemen és Mihály Moldva felé szöknek, bár a fejedelem ítéletét még nem tudják. Úgy gondolják, valakinek meg kéne tudnia, hogyan döntöttek a sorsukról. Ezért a közülük legismeretlenebbet, Jánost küldik haza.
A fejedelem ezalatt megbízottját, Kapronczayt küldi Lupuj vajdához, hogy adja ki Mikeséket. A küldönc azonban egy titkos levelet is visz Jánosnak, amit a küldöncnek csak neki kéne átadnia, a levélben arra kéri őt a fejedelem, hogy járjon közbe a vajda lányának a megkérésében. Jászvásárba érkezik Mikes Mihály és Kelemen, itt találkoznak össze Kapronczayval. A küldönc elmondja, hogy ő Jánost keresi, ekkor tudja meg, hogy János visszafordult. Kapronczay először ő is úgy gondolja, hogy visszafordul, és megpróbálja utolérni Jánost, de rájön, hogy ez már lehetetlen. Előveszi a fejedelem levelét s elolvassa, és úgy dönt, hogy elégeti, és abban is közbenjár, hogy a vajda lánya is kedvet érezzen ahhoz, hogy a litván herceg felesége legyen.
Ezalatt az erdőmester házában az ismeretlen ifjú egy levelet és egy lepecsételt ládát bíz Kassaira, hogy vigye el Mikes Zsigmondhoz, és csak neki adhatja oda. Az ismeretlen ifjú Mikesék középső fia, Mikes Móric. Móric jezsuita pap. A fejedelemség szigorú törvényei szerint a "pápisták" elsősorban a jezsuiták ellenségének, hazaárulóknak tekintendők.
Móric tehát ezért lépett álruhában Erdély területére, hogy évek eltelte után szüleit megláthassa. Ő volt az az ismeretlen bátor lovag, aki megmentette a fejedelem életét.
A Mikes-várba megérkezik az országgyűlés ítéletének híre, közben megkapják Kassaitól a ládát is, benne Móric levelével és a fejedelem gyűrűjével. Úgy érzik, megmenekültek, azonban még örülni sem tudnak, amikor újabb hírt kapnak, hogy a hajdúk elfogtak a határon egy jezsuitát, viszik Gyulafehérvárra a börtönbe. A szülők tanácstalanok, hogy most melyik fiukat mentsék meg, Móricot vagy a két kisebbik fiút a bárd alól, embertelen lelki kínzókamrában érzik magukat. A lélektani ábrázolás remeke a két öreg, a szerető szülők szenvedésének a megjelenítése.
Mikesék úgy döntenek, hogy a gyűrűvel Móricot mentik meg, a vajda csak szereti annyira Jánost, hogy nem adja ki őket. János ezalatt a Tarnóczy-kastélyba ér, Szentlélekre, ahol épp Sára esküvője zajlik. Sára ahogy fölnéz, meglátja Jánost, Franciscót, és elájul. Az esküvőt, látva a lány rossz állapotát, mindenki elhalasztaná, de Tamóczyné hajthatatlan, így Sára kimondja az igent.
A külsőben nem, de bensőben annál rokonszenvesebb Haller Péter és az ugyancsak értékes Naprádiné jóságukkal próbálják Sára helyzetét megkönnyíteni. Haller, hogy a beteg Sára helyzetén könnyítsen, elmondja ifjú asszonyának, hogy a Mikes család vagyonát titokban visszafizeti a kifosztott családnak. János, miután elhagyja a Tarnóczyvárat, folytatja útját Moldva felé. Útközben egy kocsmában száll meg, ahol két testőrtiszt a botrányos esküvőt tárgyalja, és az egyik Sára becsületét kérdőjelezi meg. János párbajra hívja az ismeretlen testőrt, és bár végez vele, de a párbajban ő maga is halálos sebet kap.
Haller uram a feleségével és Judittal. Szeben felé tart, de balesetet szenvednek, ugyanabban a fogadóban szállnak meg, ahol a sebesült Jánost ápolják. Judit felismeri a sebesültben azt a férfit, aki elrabolta Sárát, megtudja, hogy ő Mikes János, és mindent megért. A fejedelem is megtudja, hogy János sebesülten fekszik a fogadóban, szüksége van a fiatalemberre, hogy Lupuj vajdánál a segítségére legyen, ezért az ifjúért küldet.
A medgyesi országgyűlés kimondja a Mikes család halálos ítéletét, Tamóczyné, hogy hallja az ítéletet, és fellépjen a jezsuita Móric ellen a Mikes-várba igyekszik. Azonban hála a fejedelem gyűrűjének, Móric megmenekült, és a fejedelmi kegyelem már Jánosnak is készült. Tarnóczyné azonban a halálos ítélet hírével megy a lányához, mint mondja, csak azért állt meg náluk, hogy ezt az "örömhírt" megmondja, máris megy tovább, hogy lássa, amint a gyűlölt család a porba hull. Hiába próbál Judit asszony és Haller Péter beszélni az asszonnyal, ő senkire se hallgat, csak bosszúszomjasan átkozódik. Sára a szobájába zárkózik, és mielőtt bármit tehetnének, végez magával.
Tarnóczyné még ezután is bosszúra éhes, feldúltan rohan a Mikes házhoz, remélve, hogy előbb kapják meg a halálos ítéletet, mintsem a kegyelmet. Erre azonban a fejedelem is gondolt, és gondoskodott róla, hogy előbb érjen a családhoz a kegyelmi döntés. Tarnóczyné a Mikes ház előtt tudja meg, hogy a gyűlölt családra nem hull az átka, megkapták a fejedelem kegyelmét. Miután minden ellen fordult, ördögi cselszövései visszaütöttek rá, egyetlen leánya halott, holtan esik össze.
Mindhárom Mikes fiú életben maradt, János, bár sebesüléséből felgyógyult, egy kisebb csatában halálos sebesülést szerzett. Haller Péter pedig feleségül vette Naprádinét.