Agamemnón
Szereplők:
- Őr
- Klütaimnésztra
- Agamemnón
- Kasszandra
- Aigiszthosz
- Az argoszi vének kara
Történik: Agamemnón argoszi palotája előtti téren.
Éjszaka az őr virraszt a palota tetején. A királyné, Klütaimnésztra utasítására egy jel, egy tűzjel feltűnését figyeli, mely tudatja velük, hogy seregük elfoglalta Tróját. Mikor megpillantja a jelet, azonnal megviszi a hírt a királynőnek. A prológusban az őr szavaiból kiderül, hogy súlyos titkot őriz, amiről nem beszélhet.
Megérkezik a palota előtti térre a tizenkét főből álló kar, az argoszi vének egy csoportja. Szavaikból tudjuk meg a múlt történetét. Tíz évvel ezelőtt indult bosszúhadjáratra, a két Atreusz-fi, Agamemnón és Menelaosz a görög sereg élén Trója ellen, hogy megbosszulja a nőrablást. Hiszen Parisz, trójai királyfi elrabolta Menelaosz világszép feleségét, Helenét.
Miközben a királyné kísérőivel kilép a palotából, hogy áldozati tüzet gyújtson a szabadtéren elhelyezett oltárokon, a kar tovább folytatja a múltbéli események történetét. A sereg elindult Trója ellen, hogy véghezvigye bosszúját. Zeusz jósjelet küldött: két sasmadarat, akik felfaltak egy nyulat. Az isteni jóslatot Khalkász, a sereg jósa fejtette meg. A görög seregek lerombolják Tróját, és minden kincs az övék lesz. De Khalkász arra is figyelmezteti a katonákat, hogy a vadak védője megharagudna a vemhes nyúl elpusztulása miatt. Egy rövid Zeusz-himnusz után a kar a sereg elindulását idézi föl. Az indulásra kész seregek kénytelenek voltak Auliszban vesztegelni, mert a szélcsend miatt nem tudtak elindulni hajóikkal. Agamemnón, a jós tanácsára feláldozta lányát, Iphigéniát, hogy így engeszteljék ki a haragos istennőt, Artemiszt.
Az udvaron újra a királynő jelenik meg, s boldogan mondja a jelenlévőknek, hogy a sereg győzelmet aratott Trója felett. A győzelemittas szavakban a kar kételkedik. A királynő a kar kétkedő szavaira válaszol, elmondja, miképpen alakult a görögök és a trójaiak sorsa, a királyné szavait egy kéréssel fejezi be, csak a győztes hódítók ne kövessenek el semmilyen bűnt.
A királyné után újra a kardal következik. Zeusz minden bűnt megtorol, Parisz cselekedete sem maradt megtorlatlan. De a harcban sok görög hős is odaveszett
Egy hírnök érkezik, aki tíz éve távozott el szülőföldjéről, most a várva várt diadalmas hírrel térhetett haza. A görög sereg győzött, Tróját elfoglalták, Agamemnón és a serege már közel jár otthonukhoz. A hírnök hírére megjelenik a királynő is, aki büszke arra, hogy a kétkedőkkel szemben neki volt igaza. Feltűnően nagy örömmel fogadja férje hazatérésének hírét, akinek a hírnökkel üzen, hogy hűségesen várja haza.
Miután a királynő visszatér a palotába, a kar Menelaosz sorsa felől érdeklődik. A hírnök szavaiból kiderül, hogy Menelaosz nincs Agamemnónnál, a többi hősről sincs semmi hír, mert a szélvihar elsodorta egymástól a görög sereg hajóit.
Miközben a hírnök visszatér a sereghez, csak a kar marad a palota előtti téren. Szavuk Parisz és Helena bűnös szerelméről szól. A bűnnek csak újabb bűn lesz a következménye.
Megérkezik harci szekéren a hős Agamemnón, rabnőként magával hurcolta a trójai királylányt, Kasszandrát. A kar illően köszönti a hazatérő uralkodót, aki megtudja, ki az, aki vigyázott a városra, és ki az, aki nem. Agamemnón, miután köszönetet mondott Argosz isteneinek, hogy szerencsésen hazatért, tudatja a karral, hogy tisztában van azzal, hogy nem mindenkiben bízhat meg. Bár első szavai szerint bölcs és igazságos uralkodónak tűnt, később gőgösen kérkedik harci sikereivel, és büszke arra, hogy Tróját porrá égették, és a férfiakkal végeztek.
Klütaimnésztra túlzott alázattal fogadja hazatérő férjét. Térdre borul előtte, majd elmondja, milyen nehéz volt neki férje távollétében, sokszor kapott álhíreket férje haláláról, és attól is félt, hogy népe, az argosziak fellázadnak ellene. Ezért is küldte fiát, Oresztészt a palotából Phókiszba, hogy biztonságban legyen. A királynő az isteneket megillető bíborszőnyeget teríti le, hogy férje ezen lépjen be a palotába. Agamemnón bár tudja, hogy nem kéne az isteneknek kijáró bíborszőnyegre lépnie, végül is enged asszonya rábeszélésének, és miután megoldja saruját, a bíborszőnyegen átsétálva lép be a palotába.
A kart rossz előérzetek gyötrik, s Zeuszhoz fohászkodnak, hogy ne történjen semmi. A palotából kilépő királynő a foglyul ejtett királylányt először leereszkedve, majd fenyegetően kéri, hogy tartson vele, legyen jelen az áldozat bemutatásánál. Kasszandra azonban sem a királynő fenyegetésére, sem a kar jóindulatú szavára nem felel semmit.
Miután a király visszamegy a palotába, Kasszandra félig önkívületben látomásairól beszél. Elmondja, hogy jóstehetségét Apollónnak köszönheti, az isten azonban megbüntette, mivel nem viszonozta szerelmét. így jóslatainak senki nem hisz. Kasszandra szavai szerint borzalmas dolgok fognak a palotában történni. A királynő nemcsk vele, de a férjével is végezni fog, de bűne nem marad büntetlenül. Miután újra magához tér, önként bemegy a palotába.
A palota előtti téren megint csak a kar marad. Miközben szavuk arról szól, hogy kiszámíthatatlan az emberi sors, halálsikoly hallatszik ki a palotából. Az argoszi vének már betörnék a kaput, amikor megjelenik a királynő véres ruhában, mellette látszik Agamemnón és a trójai királylány holtteste.
A királyné szinte büszke tettére. Férje megérdemelte a sorsát, mert a harc érdekében feláldozta lányukat, Iphigéniát, feleségéhez sem volt hű, magával hozta Kasszandrát is.
Miközben a kar a halott királyt siratja, megérkezik Agamemnón unokatestvére, Aigiszthosz, fegyveresek kíséretében. Aigiszthosz apja haláláért akart bosszút állni, a gyilkosság is az ő terve volt.
A vének megpróbálnak fellépni az új uralkodópár ellen, nem tesznek féket a nyelvükre, hiszen Aigiszthosz még ahhoz is gyáva volt, hogy tervét maga hajtsa végre. Majdnem összecsapásra került sor, Aigiszthosz fegyveresei és a vének között, de Klütaimnésztra közbelép.
Az uralkodópár mit sem törődve a kar szavaival, visszavonul a palotába. Egyetlen reményük van, hogy majd hazatér Oresztész, hogy bosszút álljon apja gyilkosain. |